Reggel arra ébredtünk hogy Apuci egy kis busszal áll a ház elött...
-Sziasztok!-köszönt Apuci
-Szia Apuci-én
-Akkor öltözzetek.Negyed óra és indulunk-Apuci
-Hova?-kérdem-még nem is most kell indulniuk...
-De nem is a reptérre megyünk...:D-röhögött Apuci-Negyed óra múlva a busznál...majd kiment a buszhoz...
-Mi ez az egész?Már megint mit rendezkedtek?-kérdezem
-Nyugondj már meg-mondták a többiek
Majd mindenki elment öltözni...
-Kim!Te nem öltözöl?És te se Connie?-kérdezem
-Nem!Mi nem megyünk.Itt maradunk rendet rakni-mondta Kim majd elviharzott...
-De miért?-én
-Mert ahova mentek ott már mi voltunk és amúgy is...ki tudja hogy mikor mehettek el együtt bárhova is...-Connie
-De...de...-én
-Nincs de...-Connie-Menj ki a buszhoz...
Majd kilökött az ajtón(nem szó szerint)...
...Úton...
-Jó...akkor most már elmondhatjátok mi a helyzet...-én
-Szóval...közülünk senki nem látta még Londont...szóval David segítségével együtt körbe utazzuk a várost...:)-Any
-Jujjjj...ez jó ötlet-ujjongtam:)
Amikor körbe utaztuk a várost láttam a barátaim arcát...láttam rajtuk,hogy boldogok,de még is nagyon szomorúak ettől a dologtól,hogy nem tudják mikor lehetünk megint együtt...
Megálltunk egy kis cukrázdánál ami pont a Temzére nézett...ettünk egy sütit vagy fagyit...ki amit akart...beszélgettünk még egy kicsit...majd sétáltunk egyett...majd ránézek az órára...
Majd írány a reptér...:(
Ennyi volna ez a rész...remélem tetszik...:)Pussz
