Egy hete engettek ki a kórházból...már nagyon szerettem volna haza jönni...és persze nem is...féltem attól hogy mi van ha nem leszünk barátok...ha nem is úgy lesz ahogy megálmondtam...mi történik velem...???
-Clair!-rikácsol anya-ideje felkelni...nem sokára megyünk...
-Jól van...-válaszoltam kicsit ingerűlten... Nagy nehezen feltápászkodtam az ágyamból...kivánszorogtam a fürdőbe...megmosagodtam...felöltöztem...
Nem sokkal később csöngettek...Any volt az...emlékszem...az álmomban is jött velem...persze most nem volt buli mert már egyszer volt... Mivel már össze voltam pakolva felmentünk a géphez...msn...Bon Jovi hallgatás...
-Nézzük meg Connie-t és Kim-et...-én-kiváncsi vagyok melyik suliba járnak...
-Mondtam már...-Any kicsit ingerűlten-már megnéztem...de nem gáz...xxd
-Nem baj...akkor is kiváncsi vagyok rá...xxd-én
Beírtam Kimberli Amanda Carter...igen...ott volt...a suli egyezik...volt Connie-ról képe kint...a kép neve...Nővérkém...a sulihoz beírva az ahova járni fogok... Connie-nál is...kép Kim-ről...Hugim...szóval élnek...mi ez az egész...???
Anyu hívott hogy teregesek ki...mivel Georg nem tudja a saját cuccait...
Any addig rákeresett a betegségre...kiderűlt hogy ez az egész csak akkor történik meg ha valaki komában van...máskor nem...és amit a koma alatt álmodik a komában lévő az nem igaz...volt már kivétel akivel utána megtörtént...1986-ban... Mikor ezt elmondta Any csak néztem magam elé...lehet hogy meg fog történni...???
2 óra múlva már a reptéren voltunk...Any sírt de én valahogy nem tudtam...belűl úgy éreztem magam hogy ez megtörtént...Any megértette... Majd elindultam a beszálló kapu felé...akkor éreztem hogy mindjárt sírok...leültem a helyemre...majd felszált a repülő...
Ennyi lenne a köv rész...remélem tetszik... PuSsSzZz,Clair